clock
tour
admin
Önkormányzat


Élménypedagógiás csapatépítő képzés


Tevékenységek/tematika:
Az élménypedagógia abból a tapasztalatból indul ki, mely szerint az elrettentés nem megfelelő módszer a bűnmegelőzésben. A tudományos, elrettentésen alapuló felvilágosító előadások sokkal inkább a figyelemfelkeltést szolgálják. A kamaszokra jellemző ellenállás gyakran csak még inkább vonzóvá teszi a drogokat és a deviáns magatartást, hiszen ebben az életkorban minden, amit tiltanak, izgalmasnak számít. A kábítószer káros hatásairól, a bűnözés következményeiről természetesen mindenki hallott, ám a serdülő figyelmen kívül hagy minden olyan információt, mely ellentmond izgalomkeresési vágyának.
A fiatalok és felnőttek alakuló személyiségük formálásához, megerősítéséhez kapaszkodókat és biztonságot keresnek. Napjainkban a család szocializáló, a társadalmi kontrollt és normákat közvetítő szerepe válságban van, a legtöbb esetben nem tud megfelelő viselkedésmintákat és biztos hátteret nyújtani. Egyre kevesebb azoknak a szocializációs közegeknek a száma is, amelyek lehetőséget nyújtanak az erkölcsi normák kialakítására, a társadalomba való beilleszkedésre. Mindez hatással van a felnövekvő nemzedék gondolkodásmódjára, világhoz való viszonyára, életszemléletére is. Könnyű prédájává válhatnak bármilyen csoportosulásnak, eszmerendszernek, amely ezt a biztonságot látszólag megadja számukra, és a valahová tartozás érzését nyújtja, olyan magatartásformákat követhetnek, amelyek segítenek a céltalanság érzésének elkerülésében.
Otthonról kapott vagy átvett stabil értékrend híján az ifjúsági szubkultúrában keresik identitásukat, s ott gyakran alkoholt, esetleg kábítószert fogyasztanak, s hajlandók a „kisebbnek" tekintett szabályszegések kollektív elkövetésére.
Vizsgálatok bizonyították, hogy azok a fiatalok kevésbé veszélyeztetettek, akik jól érzik magukat környezetükben, magabiztosabbak, sikeresebbek, és kevesebb alkoholt, drogot fogyasztanak, nem dohányoznak, nem válnak elkövetővé vagy áldozattá. Ez a szemléletmód új alapokra helyezi az iskolai és fiatalkori drog- és bűnmegelőzést.
A fiatalokat arra kell megtanítani, hogyan érezhetik magukat jól. Olyan kihívást jelentő szituációkat kell teremteni számukra, melyek folyamatosan próbára teszik őket. Az élmény eszköz, mely hozzásegít bennünket szokatlan helyzetek átéléséhez, és ezen keresztül hasznos tanulságok levonásához. Ezek a tapasztalatok hozzájárulnak az egyén személyiségének és mentális képességeinek fejlődéséhez, mások jobb megismeréséhez és a csapatmunka hatékonyságának növeléséhez. Az élménypedagógia a kamaszok figyelmét a többiek és önmaguk megismerése felé irányítja, nyitottabbak lesznek új és valós élmények felé. Az emberi kapcsolatok, a szolidaritás és összetartás, az empátia és a többiekkel elért sikerek válnak fontossá. Tapasztalok szerint az élménypedagógia jó hatással van a kommunikációs kézségekre, a kooperációra, az önérvényesítő készségek fejlesztésére és a tolerancia erősödésére. Az esetleges kudarcokban és a gyakori sikerélményekben megtapasztalt személyes felelősség nagyban hozzájárul a tudatos énkép kialakulásához. Az értékelés segíti a résztvevőket abban, hogy elgondolkozzanak a friss élményeken, és tudatosítsák magukban az új tapasztalatokat.
Az élménypedagógia nem direkt módon, frontális úton közvetít pozitív értékrendet. A látszólagos szabadság az, ami hatványozottan növeli a módszer hatékonyságát. Az élménypedagógia azt nyújtja a serdülőknek, amire ebben az életkorban szükségük van: rendhagyó helyzeteket, szokatlan, izgalmas kihívásokat, és lehetőséget ad arra, hogy a rájuk jellemző ingerkeresés biztonságos és szervezett körülmények között valósuljon meg. A sikeres élménypedagógia tehát már a bűnözés „előszobájában” blokkolni tudja a bűnözés megjelenését. Közösségteremtő, és ezzel a csapatépítés eszközévé válhat fiatalok és felnőttek számára egyaránt. Kiegészíti mindezt az a hatása is, amely kiegyenlíti a résztvevők közötti különbségeket, legyenek azok financiálisak, személyiségből fakadóak, vagy akár etnikaiak.

A cél elsősorban a fiatalok pozitív életszemléletének és egyéniségének fejlesztése, mert csak erős személyiség tud nemet mondani. Olyan kapaszkodókat kell nyújtani az ifjúságnak, amelyeket nem éreznek korlátnak, amelyek segítenek számukra az egyre bonyolultabbá váló világunkban történő eligazodásban.

Az ismertetett játékok, feladatok nagy része általánosan elterjedt, különböző néven régóta használják őket csapatépítéshez, közösségfejlesztéshez. A lényeg a felhasználás módja, más szempontú megközelítése, egy meglévő eszközrendszer új célokhoz rendelése.

Az élmények nem a mérföldkövei, hanem a kiindulópontjai az (ön)tudatos tanulásnak. És ha ezeket az élményeket fel is dolgozzuk, akkor válnak az élmények eredménnyé, felismerésekből tapasztalatokká. Amennyiben az átélteket átvisszük a résztvevők élethelyzetébe, kivetítjük a mindennapjaikra, és új víziókat, célokat fogalmazunk meg általuk, akkor különbözik az élménypedagógia az élményfogyasztástól. A megbeszélés és a reflexiók különböztetik meg ezt a céltudatos módszert az extrém illetve élménysportoktól.

A pedagógia általános, az élménypedagógia speciális célja és küldetése az, hogy az embereket fitté tegye az életre. Az élménypedagógiában az a különleges, hogy az élményeket hasznosítja: a tanulás egy olyan folyamatban zajlik le, amely az aktív tanulással kezdődik és ezzel különbözik az elméleti vagy deduktív tanulástól. Minél több érzékszervet szólít meg, von be az élmény ebbe a folyamatba, annál intenzívebb és tartósabb lesz, és annál hatékonyabbá válik a tanulásban is.

Maga az élmény azonban egyedül nem elegendő a maradandó tanuláshoz: ez csak kiváltja a további tudatfolyamatot. Miközben a résztvevők az élményeiket interpretálják, a személyes értékelésüket végzik és mindezt az életükkel kapcsolatba helyezik, nyerik el az élményeik a relevanciájukat és válnak személyes tapasztalatokká. Ideális esetben a résztvevők az élményeikből a reflexiók és az értékek, normák átvételével jelentőségteljes tapasztalatra, személyes gazdagodásra tesznek szert. Az élménypedagógia ezt az akció és reflexió közötti folyamatot irányítja. Az élménypedagógia során a résztvevők tudatosan szembesülnek a környezet értékeivel, meg-/átélik ezeket, a saját reakciómintáikkal, félelmeikkel, értékeikkel szembesülnek, új magatartásmintákat próbálhatnak és fejleszthetnek ki, valamint gyakorolhatják is azokat.

A tapasztalati oktatás akkor hatékony, ha a körültekintően kiválasztott tapasztalatokat reflexió, kritikai elemzés és szintézis követi. A tapasztalatok úgy épülnek fel, hogy kezdeményezésre és döntésre késztetik a gyakorlót, és felelőssé teszik őt a következményekért.
- A tapasztalati oktatás folyamata során a gyakorló aktívan bevonódik a kérdések felvetésébe, a vizsgálódásba, kísérletezésbe, problémamegoldásba, kíváncsivá válik, felelősséget vállal, használja kreativitását és véleményt alkot.
- Az résztvevők intellektuálisan, érzelmileg, szociálisan, lelkileg és fizikailag elkötelezettek. Az elköteleződés teszi hitelessé a kitűzött célt is.
- A tanulságok személyesek, ezért megalapozzák a jövőbeni tapasztalást és tanulást.
- A résztvevő magához, másokhoz, szűkebb és tágabb környezetéhez fűződő kapcsolatai fejlődnek és gyarapodnak. Az oktató és a résztvevő megtapasztalhatja a sikert, a kudarcot, a kalandot, a kockázatvállalást, és a bizonytalanságot, hogy tapasztalatok kimenetelei tökéletesen nem bejósolhatóak.
- Lehetőség nyílik a résztvevők és az oktatók számára saját értékeik felfedésére és megvizsgálására.
- Az oktató elsődleges szerepe magába foglalja megfelelő tapasztalatok keresését, problémák felvetését, a határok kijelölését, a résztvevők támogatását, az érzelmi és fizikai biztonság megteremtését és a tanulási folyamat ösztönzését.

Az oktató felismeri és ösztönzi a tanulás spontán lehetőségeit. Az oktatók törekednek előítéleteik, prekoncepcióik leküzdésére és tudják, hogyan befolyásolják ezek a résztvevőt. A tapasztalási helyzet megtervezése magába foglalja a természetes következményekből, hibákból és sikerből való tanulás lehetőségét.

A kívánt eredménynek megfelelően különösen alkalmas a következő készségek kialakítására és fejlesztésére:
- Csoportban való működés készségei: együttműködés, kölcsönös megértés és elfogadás, segítőkészség, közös gondolkodás, csapatszellem fejlesztése.
- Kommunikációs készségek fejlesztése.
- Az önbizalom és a másokba vetett bizalom fejlesztése.
- Személyes, társak iránti és környezeti felelősségtudat fejlesztése.
- Vállalkozókészség és bátorság fejlesztése.
- Egyéni és csoportos problémamegoldó, helyzetfelismerő és döntési
képességek fejlesztése.
- Konfliktusmegoldó képességek fejlesztése.
- Önismeret fejlesztése, saját korlátok és személyes értékek felismerése.
- Kreativitás, improvizációs képesség fejlesztése.
- Alkalmazkodó képesség fejlesztése.

A fejlesztett készségek mellett a programok különböző tartalmakat kapcsolnak a határközeli élményekhez, ezzel olyan mély bevésődést érnek el, amely minden helyzetben előhívható és hasznosítható.
Ilyen tartalom lehet például a bűnmegelőzés vagy az erőszakmentes konfliktusmegoldás. Amikor valaki veszélyhelyzetbe kerül vagy kísértésnek van kitéve, akkor ezek az élmények működni kezdenek és segítik a megfelelő döntést, hogy akkor, az adott szituációban helyesen tudjon dönteni.

Élménypedagógia gyakorlatban:
Az élménypedagógia egyik módszere, hogy miniprojektekkel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a játékos, problémamegoldó feladatok fontos célja az, hogy mesterséges körülmények között tesztelje a csoport viselkedését az előkészítő, a megvalósító, az értékelő fázisban is.
Vizsgálatok bizonyították, hogy azok a fiatalok fogyasztanak általában kevesebb alkoholt, drogot és dohányoznak kevésbé, akik jól érzik magukat a környezetükben. Ebből az alapgondolatból, és abból a tapasztalatból, mely szerint az elrettentés nem a megfelelő módszer a fiatalkori bűnmegelőzésben, indul ki az élménypedagógia, amely teljesen új alapokra helyezi az iskolai és fiatalkori bűnmegelőzést. Az élménypedagógia módszere szerint megvalósított iskolai bűnmegelőzési program célja az, hogy a diákok megismerjék magukat és társaikat, megkeressék saját értékeiket és erősségeiket, megtanulják értékelni mások munkáját, és mindenek előtt szembesüljenek azzal, hogy az egyes diáktársaik nem érnek kevesebbet pusztán azért, mert mások a félelmeik ill. más dolgokat tudnak. Mindenkinek magának kell megtalálnia miben jó, és hogyan tudja ezeket az értékeket a közösség és a saját érdekében kamatoztatni.

 


VISSZA NYOMTATÁS

Legfrissebb híreink:

Ebzárlat és legeltetési tilalom

Ebzárlat és legeltetési tilalom

(2019.09.13. 13:13)

 A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rókákkal kapcsolatos vakcinázást végez Mórahalom közigazgatási területén kézi erővel történő kiszórással.
Bővebben... ››
Családi nap a Koloban

Családi nap a Koloban

(2019.09.13. 09:28)

 A rendezvényen meghívott művészeink színvonalas kézműves foglalkozásokat fognak tartani mind felnőttek, mind gyerekek számára. A résztvevők elmerülhetnek majd az akrilfestészet örömeiben Bán Bea képzőművésszel, míg Tisza Sándor a fafaragás csínjaiba avatja be az érdeklődőket. Lehetőség lesz nemezelésre Ducza Andrea népművésszel, de a faégetés- és díszítés, textilbaba-és macikészítés manufaktúrája sem marad el a repertoárból a Szerbiából, Zentáról érkező Rozetta Kézműves Társasággal. Az érdekes workshopok mellett a látogatóknak lehetősége lesz megcsodálni az alkotók műveit egy kiállítóvásár keretén belül.
Bővebben... ››
Majdnem hatvan éve önkéntes tűzoltó

Majdnem hatvan éve önkéntes tűzoltó

(2019.09.12. 07:45)

 1962. március 15-e óta önkéntes tűzoltó a Mórahalom Önkéntes Tűzoltó Egyesületnél a 74 esztendős Lázár Pál, aki MiG-21-es vadászgépeket is szerelt.
Bővebben... ››

További hírek ››