Mórahalom, Röszkei út 2.
Telefon/fax: 62 / 281-441
E-mail: konyvtar@morahalom.hu

A könyvtár egyéni honlapja

A könyvtár rövid története:

Mórahalmon 1950-ben alakult meg a községi könyvtár csekély állománnyal a Művelődési Ház helyiségében. A Gazdakör és az Iparos kör már korábban is működtetett könyvtárat, ennek a két állománynak a közös szekrényben történő elhelyezése jelentette a lakossági szolgáltatást nyújtó községi könyvtárat.

1955 a következő jelentősebb dátum, amikor a Községi Tanács veszi át a fenntartását, de továbbra is egy többfunkciójú helyiségben működik.

1963-ban kap önálló helyiséget, amely kizárólag csak könyvtári célokat szolgál, ezek a helyiségek még nem rendelkeztek külön bejárattal.

1965-től válik a könyvtár külön bejáratúvá.

A könyvtáros kezdetben tiszteletdíjért dolgozott heti két alkalommal tartott nyitva. Ezt a feladatot Szerényi Julianna óvónő látta el. 1955-ig 5 könyvtáros váltotta egymást, majd Dosztig Ferencné, őt követően pedig Ábrahám Vincéné volt a könyvtáros. Az első képzett szakember Keczeli Mészáros Dezső volt, aki a település egyéb kulturális programjaiba is bekapcsolódott, s sok olvasót nevelt az 1963-ban megnyílt Gimnázium hallgatói közül is. A mórahalmi könyvtár életében meghatározó szerepe volt.

1986 az újabb lépcsőfok: a könyvtár ekkor költözik jelenlegi helyére, amelyet a Költségvetési Üzem, Vállalkozó kőműves és sok-sok mórahalmi állampolgár közös akarata, munkája alakított a mai képére. Az építkezés 1983-ban kezdődött, de pénzhiány miatt csak 1986. augusztus 19-én vehették birtokba a mórahalmi olvasók a tágas, szép új építményt.

Ez a könyvtár már a leendő kisvárosi elvárásoknak megfelelő külsővel és belső tartalommal rendelkezett. 1989-ben lett Mórahalom város, a könyvtár pedig városi rangra emelkedik.

1992-ben nevet is vesz fel, Tóth Menyhért mórahalmi születésű festőművész nevét, aki nem csak a festészetben, hanem az egyetemes emberi kultúra területén is kiemelkedőt alkotott, így méltó névadója lehetett egy olyan intézménynek, amely ma már nem szűkíti le működését csak az írásos dokumentumok gyűjtésére, őrzésére és használatára, hanem gyűjteményében a hagyományos dokumentumok mellett ma már megjelennek a korszerű audio-vizuális dokumentumok, valamint az elektronikus adathordozók is.

Tóth Menyhért:

(Mórahalom 1904. január 2.- Bp. 1980. január 8.) - festő, érdemes művész (1976).

1929-65 között a Képzőművészeti Iskolán Vaszary János tanítványa.

Mórahalmon született és cseperedett fel. Édesapja kapásvincellér volt. Viszonylag gyorsan változó munkahelyeire a család követte. 4 évesen kerül Petőfiszállásra, ötéves korától az ősök szülőfaluja Miske lett lakóhelye.

5 éves korában már tud olvasni, s elkezdi idő előtt az iskolát. Amikor édesapja bevonul a frontra, helyette is neki kell dolgoznia. Ekkoriban tört rá a gümőkor, amelyből kigyógyult, de a betegség szemén maradandó károsodást hagyott.

A szobafestő pályát választotta, de a foktői templom festésekor elázott a lába, s nem segített az évekig tartó orvosi kezelés sem, alig húszéves korában a jobb lábát amputálni kellett.

Nem csak negatívuma volt a foktői templom festésének Amikor ebédidőben az állásra ment, fejeket, angyalokat rajzolt. A templom restaurálását irányító művész bíztatta, hogy menjen Budapestre tanulni, mert tehetségesnek tartotta.

A műtét után szülei is belenyugodtak, hogy teljesen a rajzolásnak adja a fejét.

1928-ban Baján a Nemzeti Szalon Őszi Tárlatán három pasztellképét kiállították, 1929 őszén pedig felvették a képzőművészeti főiskolára is.

A képzőművészeti iskolán Vaszary János tanítványa volt. Mestere már akkor felfedezte benne a kivételes tehetséget, az egyéni látásmódot. Nehéz évek voltak ezek Tóth Menyhért számára. Sokat kellett nélkülöznie, diáktársai sem értették meg. Megismerkedett közben Bicsérdi Béla tanaival, azok egy életre szóló hatást tettek rá, majd maga is vegetarianus lett. Ennek az életfilozófiának egy egészen szélsőséges módját választotta, hetekre, hónapokra elhallgatott, ami miatt diáktársai bolondnak tartották. Ez a nem mindennapi életfilozófia, a természet szeretete, a föld közelsége és tisztelete képein is meglátszik. Amikor újból hazakerült Miskére, s otthon folytatta a festést, a falubeliek kicsit hóbortosnak, kicsit különcnek tartották, mert alakjai nem realista alkotások voltak, nem lehetett ráismerni arra, akit éppen lefestett, mert képei gondolatokat fejeztek ki, azok a művészi sűrítés eszközeivel, egyéni látásmóddal készültek, falusi élményei alapján messianisztikus képeket festett, verseket írt. Ekkori képeit (pl. Faluvége) az exszpresszionizmus jegyei, hullámzó, szabálytalan vonalak, álomszerű képzettársítások, lágy formák jellemzik. . Sok emiatt a padlásra is került közülük, mert nem szívesen vált meg tőlük, s nem szívesen festett olyan képet, ami nem a saját gondolati, művészi eszmevilágát tükrözte volna.

A kertjében majoránnát, egyéb fűszer és gyógynövényeket termelt, abból próbálta a festéshez szükséges kellékekre az anyagiakat előteremteni.

Az első jelentősebb kiállítását 1941-ben Budapesten a Műbarát helyiségében rendezték meg. 1945-1958 között korábbi életformáját folytatva - mezőgazdasági munkából és szobafestésből élt, s közben exszpresszionista-realista stílusú, plasztikus és derűs színhatású képeket festett: Kecskenyáj, Halászfiú, Parasztcsalád (tollrajz). Az ötvenes évek végétől új korszaka kezdődött, az életképszerű részleteket szimbolikus, tömörítő ábrázolás váltotta fel. Későbbi, úgynevezett fehér korszakában élénk színnel alapozott, s azután fehérrel festette meg képeit.

Erről így vall:

" A fehér a színek színe, minden más szín benne foglaltatik. Az én fehérem a humánum, a szintézis és az aktivitás eredménye, egyben szimbólum. A színmezőkre osztott korong annál világosabb, fehérebb, minél gyorsabban forgatjuk, tehát az akció, a forgás adja a minőséget. Az ártatlanság, a béke és olykor a gyász színe is a fehér. A nagy mindenséget egybetartó sugárzás színe. A fehér izzás a legfokozottabb izzás, nekem a kifejezések kifejezése, a legvilágosabb világosság. "

Festészete egyedülálló a 20. századi magyar festészet történetében, egyetlen iskolához sem tartozott. Művészetét a naiv festők teljességigényű kozmikus világkép-érzékelése, természetlátása, ugyanakkor egyéni, gazdag fantázia, modern, olykor groteszk látásmód jellemezte.

Első gyűjteményes kiállítása 1964-ben Hódmezővásárhelyen volt. Ezt követően Magyarországon és külföldön is számos kiállításon mutatták be képeit. Szülőfalujában Mórahalmon az első kiállítása 1979-ben volt.

Felemás volt ez a fogadtatás, egyrészt a büszkeség élt az emberekben, hogy lám a mi szülöttünk, s milyen híres festő, de az emberek többsége nem értette meg a művész mondanivalóját. Néha valóban az az érzésünk, hogy nem igazán értjük képeinek jelentését, még csak nagyon szépnek sem találjuk őket. Paraszti témákat, embereket, emberi kapcsolatokat, ember és állat kapcsolatát festette meg, de elvontabb témák is vonzották, egészen a kozmikus magasságokig.

Néha meglátogatták Miskén művészbarátai, írók, festők, akik ismerték a festő valódi értékét, s volt, hogy vásárlót is hoztak. De ő nem adta olcsón. Képeit inkább gyűjtötte a padláson, nem sokat élvezte képei jövedelmét, de együtt akarta tudni az életművet. Előrelátó volt, érezte, hogy, nagy dolog, amit csinál. Élete utolsó éveiben nemzetközileg is elismert festővé vált, s ekkor az életmű is méltó kezekbe került. A Bács-Kiskun megyei Önkormányzat vásárolta meg. Jelenleg Kecskeméten a Katona József Múzeumban látható. Művei találhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Kiscelli Múzeumban, a Pesterzsébeti Helytörténeti Múzeumban, a Székesfehérvári István Király Múzeumban, közgyűjteményekben, valamint hazai és angliai magángyűjteményekben.

A mórahalmi könyvtár is őriz egy festményt a művésztől és névadótól, mely Csendélet címet visel. A könyvtár a település fennállásának 100. évfordulóján 1992. májusában vette fel Tóth Menyhért nevét, s ez alkalomból műveiből egy átfogó kiállítást is rendeztünk, ahol Supka Magdolna a festő életművének jó ismerője méltatta életművét, s hozta közelebb Mórahalom lakosaihoz híres szülöttét.

Állományegységek:

gyermek és ifjúsági irodalom

ismeretterjesztő könyvek

felnőtt szépirodalom

szakirodalom

olvasótermi állomány (kézikönyvek, lexikonok, csak helyben használható)

helyismereti gyűjtemény ( lapkivágatok, meghívók, fényképek stb.)

önkormányzati ülések anyagai, testületi jegyzőkönyvek, rendeletek, határozatok, Összevont Rendezési Terv

audio-vizuális dokumentumok (bakelit lemezek, hangkazetták, videofilmek)

elektronikus dokumentumok: CD-ROM-ok

A könyvtár nyitva tartása:

Hétfő: zárva (feldolgozó nap)

Kedd: 9-től 18 óráig

Szerda: 9-től 18 óráig

Csütörtök: 9-től 18 óráig

Péntek: 9-től 18 óráig

Szombat: 8-tól 12 óráig

Vasárnap: Zárva

A könyvtár szolgáltatásai:

helyen olvasás ( kézikönyvek, lexikonok, egyéb könyvek, folyóiratok, napilapok stb.)

kölcsönzés : könyv, folyóirat, hanglemezek (csak beíratkozott olvasóknak)

tájékoztatás (felvilágosítás, tanácsadás)

könyvtárközi kölcsönzés

könyvtári rendezvények szervezése (író-olvasó találkozók, könyvtárhasználati foglalkozások)

könyvtári informatika használata

keresés a szirén könyvtári rendszer olvasók által hozzáférhető programjaiban

Internet használat

Elektronikus dokumentumok használata CD-ROM-ok

kiadványszerkesztés, terjesztés, a helyi lap gondozása (Mórahalmi KÖRKÉP )