Mórahalom, Tanaszi-semlyék
Az egykori Szeged-Alsótanya keleti felén elhelyezkedő, a Tiszához viszonylag közel fekvő Tanaszi-semlyék relatíve nagy kiterjedése mellett gyenge lefolyású kismedence. Ennek a területnek a szikesedése erőteljes, ami a vegetációban is megmutatkozik.
A semlyékes két részből áll, ami egymástól egy viszonylag keskeny hátsággal különül el. Mindkettőn a gyepterületek uralkodnak, de a mélyebb részeken nádasokkal, gyékényesekkel és szikikáka mocsarakkal találkozhatunk. A szikes élőhelyeket tavasszal víz borítja. Sajnálatos tény, hogy a művelhető részeket mindenhol beszántották.
A terület ritka természeti értékek őrzője. A semlyék növényvilága rendkívül változatos. Növénytani szempontból legértékesebbek a magasabb fekvésű foltok, ahol a Délkelet-Alföld legnagyobb példányszámú pókbangó (Ophrys sphegodes) állománya található, ami közel 23.000 tövet tesz ki. Az orchideák közül jelentős számban fordul elő a poloskaszagú (Orchis coriophora) és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora palustris), mindkét fajnak 50.000 körüli a tőszáma. 15.000 tő körüli az epergyöngyike (Muscari botryoides), a tarka sáfrány (Crocus variegatus), a fátyolos nőszirom (Iris spuria), a szibériai nőszirom (Iris sibirica) és a fényes poloskamag (Corispermum nitidum) állománya. Nagy egyedszámban fellelhető a budai imola (Centaurea sadlerina) és a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), de pontos tőszámadat nem áll rendelkezésünkre. Elszórva találkozhatunk a gyíkpohárral (Blackstonia acuminata), a vitézkosborral (Orchis militaris) és a homoki varjúhájjal (Sedum sartorianum hillebrandti) is.
A terület ritka természeti értékek őrzője. A semlyék növényvilága rendkívül változatos. Növénytani szempontból legértékesebbek a magasabb fekvésű foltok, ahol a Délkelet-Alföld legnagyobb példányszámú pókbangó (Ophrys sphegodes) állománya található, ami közel 23.000 tövet tesz ki. Az orchideák közül jelentős számban fordul elő a poloskaszagú (Orchis coriophora) és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora palustris), mindkét fajnak 50.000 körüli a tőszáma. 15.000 tő körüli az epergyöngyike (Muscari botryoides), a tarka sáfrány (Crocus variegatus), a fátyolos nőszirom (Iris spuria), a szibériai nőszirom (Iris sibirica) és a fényes poloskamag (Corispermum nitidum) állománya. Nagy egyedszámban fellelhető a budai imola (Centaurea sadlerina) és a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), de pontos tőszámadat nem áll rendelkezésünkre. Elszórva találkozhatunk a gyíkpohárral (Blackstonia acuminata), a vitézkosborral (Orchis militaris) és a homoki varjúhájjal (Sedum sartorianum hillebrandti) is.
Csongrád megyében a kékfutrinka (Carabus violaceus rakosiensis) elterjedésének keleti határa a Tanaszi-semlyék vonalába esik. A dárdahere zsákhordóbogár (Antipus macropus) egyetlen Csongrád megyei előfordulása a Dél-Tanaszi-semlyék gyepterülete. A fokozottan védett madarak közül a fehér gólya (Ciconia c. ciconia), a kékvércse (Falco vespertinus), a nagy goda (Limosa l. limosa), a piroslábú cankó (Tringa t. totanus), a gyurgyalag (Merops apiaster) és a szalakóta (Coracias g. garrulus) költ a területen.
