Homokháti méz
A virágméz a növények nektárjából a méhek gyűjtő, átalakító és sűrítő tevékenysége révén alakul ki. A méz tulajdonságait alapvetően az a növényfaj határozza meg, amelyik a nektárt termelte.
Az akácméz mindenütt a világon a divatos fajtamézek közé tartózik. A Magyar akácméz évtizedek óta mindenhol jól csengő, bizalmat keltő, a különleges minőséggel és értékekkel egyet jelentő, márkanévvé vált kifejezés. Alapanyaga, a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) őshazájában Észak-Amerikában görgeteges lejtőkön, más fajok által elnyomva, ritkás állományban élt. Magyarországra kerülve nagy, tiszta állományú erdőket alkot, virágzásakor a levegőt megtölti buja, aromás, mással össze nem téveszthető illatával.
Az akácméz mellett sokan kedvelik a vegyes virágmézet is, mely különböző virágok nektárjaiból készül. A vegyes virágméz nem önálló fajtaméz, mivel összetétele rendkívül eltérő lehet, de minden esetben kizárólag virágok nektárjából készül. A vegyes virágmézek hatássprektuma sokkal szélesebb a monomézeknél, aromájuk pedig néha sokkal gazdagabb.
Magyarország területén már jóval a honfoglalás előtt foglalkoztak méhészettel. Már Hérodotosz említést tesz arról, hogy az Iszter (Duna) mellékén lakó trákok méheket tenyésztettek az ő idejében, vagyis 2600 évvel ezelőtt. A honfoglaló magyarok is minden bizonnyal ismerték a méhészetet. Erre utal a finnugor alapnyelvből származó méh és méz szavunk.
A magyar méz nemzetközi szinten elismert magas minőségű agrártermék. A Homokhátság éghajlata, a napsütéses órák magas száma elősegíti a méhek által látogatott növények virágainak gazdag vegetációját. Ezen virágok porából a méhek magas fokú illat- és ízaromájú mézet készítenek, melyet hagyományos módon, pergetéssel nyernek a térség méhészei.
Magyarországon a méhészet nem csupán mezőgazdasági termelő tevékenységet, hanem kultúrát is jelent. A mézet a mindennapokban sokrétűen fel lehet használni, kezdve a gasztronómiától, gyógyhatásán keresztül a szépészeti szerepéig.
A méhészetnek a Homokhátságon messze nyúló hagyományai vannak. Fontosnak tartjuk, hogy az akác- és virágméz nemzeti hagyományos gasztronómiánkban az őt megillető helyet foglalja el.
Az akácméz mellett sokan kedvelik a vegyes virágmézet is, mely különböző virágok nektárjaiból készül. A vegyes virágméz nem önálló fajtaméz, mivel összetétele rendkívül eltérő lehet, de minden esetben kizárólag virágok nektárjából készül. A vegyes virágmézek hatássprektuma sokkal szélesebb a monomézeknél, aromájuk pedig néha sokkal gazdagabb.
Magyarország területén már jóval a honfoglalás előtt foglalkoztak méhészettel. Már Hérodotosz említést tesz arról, hogy az Iszter (Duna) mellékén lakó trákok méheket tenyésztettek az ő idejében, vagyis 2600 évvel ezelőtt. A honfoglaló magyarok is minden bizonnyal ismerték a méhészetet. Erre utal a finnugor alapnyelvből származó méh és méz szavunk.
A magyar méz nemzetközi szinten elismert magas minőségű agrártermék. A Homokhátság éghajlata, a napsütéses órák magas száma elősegíti a méhek által látogatott növények virágainak gazdag vegetációját. Ezen virágok porából a méhek magas fokú illat- és ízaromájú mézet készítenek, melyet hagyományos módon, pergetéssel nyernek a térség méhészei.
Magyarországon a méhészet nem csupán mezőgazdasági termelő tevékenységet, hanem kultúrát is jelent. A mézet a mindennapokban sokrétűen fel lehet használni, kezdve a gasztronómiától, gyógyhatásán keresztül a szépészeti szerepéig.
A méhészetnek a Homokhátságon messze nyúló hagyományai vannak. Fontosnak tartjuk, hogy az akác- és virágméz nemzeti hagyományos gasztronómiánkban az őt megillető helyet foglalja el.
